Végszó

A 2011-es volt életem eddigi legjobb nyara. Olyan helyeken jártam, amikről eddig álmodni sem mertem volna és olyan élményekben volt részem, amelyek szavakkal leírhatatlanok. Ha a két legszebb dolgot ki kéne emelnem, akkor mindenképpen a Niagara-vízesést és Key West-et mondanám. A tábori élet és munka is sok-sok pozitív élménnyel járt, a negatív dolgokra pedig próbálok nem emlékezni, abból szerencsére amúgyis jóval kevesebb volt. Néha voltak mélypontok...de ezeken hamar túllendültem, köszönhető ez az otthoniaknak és a tábori barátaimnak.
Ezt az utazást egyrészt kihívásnak is tekintettem, próbára szerettem volna tenni magam, hogy hogyan bírom/boldogulok a családom, a szeretteim és a barátaim nélkül. Másrészt kíváncsi voltam arra is, hogy hogyan állom meg a helyem ennyire messze otthontól. Ez volt az első "igazi" munkahelyem életem során. Így végre azt az oldalamat is megismertem, amikor felelősséggel kell lennem bizonyos dolgokért.
Egy ideig meg voltam győződve arról, hogy jövőre is visszajövök, a mai napon azonban már abszolút nem vagyok biztos ebben, sőt inkább a nem felé húzok. Sajnálom azt, hogy nyár végére rajtam kívülálló okok miatt szétesett a Scatico-s ötös bandánk. A jövőben szerintem csak Brigivel és Magdival fogjuk tartani a kapcsolatot.
Köszönöm Mindenkinek, aki otthonról "támogatott", leveleket írt, érdeklődött felőlem vagy csak olvasta ezt a blogot. Néha tényleg csak egy ilyen "apróság" hiányzott ahhoz, hogy az Amerikában töltött napjaimat vidámabbá tegye. Persze, emellett nagyon jól esett, hogy ennyi embernek hiányzom.
Summa summarum...Amerika egy teljesen más világ. Ha még egy nappal tovább kellett volna ennem az itt kapható kajákat hülyét kaptam volna...(megtanultam értékelni a levest és a főzeléketXD). Életemben szerintem összesen nem ettem annyi tartósítószert és mű anyagot, amit ezalatt a nyár alatt sikerült. Nah de nem önszántamból, hanem azért mert tényleg nem lehetett normális kaját kapni. A másik dolog, ami még őrületbe kergetett, az a légkondi. Mai napig nem értem, hogy miért érzik szükségszerűnek lehibernálni az embert minden áldott helységben/épületben/intézményben. Ők tuti jól érzik magukat, de én a reptéren két vastag pulcsiban is majdnem megfagytam. Az emberek amúgy nagyon segítőkészek, Miami-ban kifejezetten barátságosak voltak. Mindig valaki önként ajánlotta fel, hogy csinál csoportképet rólunk, sosem kellett nekünk kuncsorogni érte. Ezzel a pár megyjegyzéssel most le is zárnám a blogomat.


Amerika szép voltál, jó voltál, sokat tanultam tőled...sosem foglak elfelejteni, de hogy valaha találkozunk-e még...nem tudom.

New York

Miamiból a repülőút zökkenőmentesen zajlott. Reggel 8-kor szálltuk fel. Délután 2 körül már a szálláson voltunk New York-ban. Az elején igencsak izgultam, hogy a színvonala a hostelünknek nem éppen üti meg a kívánt szintet, mivel először a 38. utcán található központi irodában kellett bejelentkezni, ahol egy kicsit zakkant kínai srác fogadott minket. Nem volt túl bizalomgerjesztő az sem, hogy matematika terén nem éppen állt a helyzet magaslatán. Így hát segítettünk neki számolni...:D Hívott nekünk egy taxit, amivel aztán eljutottunk ahhoz az utcához és házhoz, ahol a szobáink voltak megtalálhatóak. Belépve igazán kellemes csalódás ért minket. Barátságos szoba, rózsás ágyneműhuzatok, külön fürdő és végre jó meleg igazi paplan(!). A fiúk ez esetben külön szobában voltak elszállásolva. Amint elhelyezkedtünk, megebédeltünk és lepakoltunk, Szandra is megérkezett. Ezt követően útnak indultunk, a Time Square-en található FOREVER 21 bolt volt a cél. 2 órát el is töltöttünk a 4 emeletes áruházban.:D Beszerezve egy új szoknyát és némi élelmet visszamentünk a szállásra. Este újra, már fiúkkal kiegészülve, visszasétáltunk a Time Square-re, hogy esti fényekben is lássuk a sok 100 villogó hirdetést. Másnap, azaz szombaton reggel a Szabadságszobor volt a cél, előre megvásárolt jegyünk volt erre a látványosságra. Fél 7-kor már úton voltunk a legközelebbi metrólejáró felé. Fél 9-kor már a hajón várakoztunk, amely elvitt minket a szoborhoz. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy 1x eljutok Amerika első számú szimbólumához (bár ugyanezt elmondhatnám Miami-ról és a Niagara-vízesésről is). Hatalmasan jó érzés volt megpillantani a szobrot, hát még sétálni előtte...:) Visszahajózva New York City-be a WTC-t, a Wall Street-et, a Brooklyn hidat és a Charging Bull-t is meglátogattunk. Az utóbbi látványossághoz indiai emberek tömegein kellett átverekednünk megunkat.XD Kellőképpen elfáradtunk, ám még közel sem volt vége a napnak. 4 órakor az Empire State Building tetején található kilátót másztuk meg. 80 emeletet lifttel tettünk meg, 6-ot pedig gyalog/lépcsőn. Gyönyörű kilátás tárult Manhattan-re. Az időjárás is kedvezett nekünk. A nap végére már alig éreztem a lábaimat, mert bár a szállásunk nagyon jó helyen volt és csak a szoborhoz kellett metrózni, így is nagyon sokat sétáltunk az egyes látványosságokhoz. Vasárnap délelőtt Szandesszal a Harry Potter kiállítást terveztük megtekinteni. Így is lett. Mindketten izgatottan vártuk, hogy íly módon betekintést nyerjünk Harry Potter világába. Én kijőve kicsit csalódott voltam, sokkal interaktívabb kiállításra számítottam. Igazából kellékeket láttunk csak...a filmekben hordott ruhákat, használati tárgyakat, Hagrid házát berendezve...semmi olyat, ami meghökkentett volna. Visszaérve a szállásra, már Magdival együtt, újra nyakunkba vettük a várost. A 5th Avenue és vásárlás volt a cél. Eközben láttuk a Iron Flat Building-et, betértünk egy Starbucks-ba, vettünk durván 1000ft-ért kávét(!), majd egy brazil karnevál kellős közepébe csöppentünk. Sok-sok kirakodóárus és hatalmas tömeg. Ez a két szó jellemezné a legjobban. A sűrűjébe inkább be sem mentünk. Szétnéztünk kicsit aztán visszagyalogoltunk a szállásra.
Tény, hogy ahogy közeledett a hazautazásom időpontjához, annál nyűgösebb lettem. Már semmit nem toleráltam úgy, ahogy kellett volna. Ez az egész társaságon érződött. Magdiék hétfőn repültek haza. Nekem új szállásom volt foglalva Brooklyn-ban a Kata jóvoltából. Reggel fél 9-kor "tettek be" a lányok a taxiba. Elbúcsúztam Szandrától és Magditól is. Negyed 10-kor már a Katát köszöntöttem az új helyen. Felvitt a szobába, ahol meglepetésemre ugyanaz a magyar lány fogadott, akivel a Miami-ban lévő szálláson összefutottunk. Ám a meglepetések sora itt nem ért véget, reggeli közben találkoztam azzal a magyar lánnyal, akivel pedig június 18-án együtt repültünk, csak ő egy másik táborban dolgozott a nyár során. Reggeli közben Kata ismertette az aznapi programot. Fél 12 körül már a buszmegállóban vártuk a Q7-es buszt, ami elvitt minket az A jelű metróvonal megállójához. Több, mint egy óra volt az út be Manhattan-ig. A Century 21 -ban kezdtünk, ez egy nagy áruház közvetlenül a WTC helyén épülő emlékmű mellett. Nagyon utáltam ezt a helyet, mivel hatalmas volt a tömeg és még az eladók is lökdösték az embert. Hamar ott is hagytuk a boltot és a Brooklyn híd felé vettük az irányt. Ezt megelőzően még betértünk egy Abercrombie-ba (nagyon drága amerikai ruhaüzlet) és egy Christmas in the City boltba. Egész New York-ban Szex és New York kütyü után kajtattam (tudjátok mekkora mániám...:D). Itt végre találtam egy karácsonyfadíszt(!), magassarkú alakút, amibe bele volt írva, hogy Sex and the City. Hurrááááá:D!!!! Gyorsan meg is vettem, az azonban nem valószínű, hogy valaha is ráaggatom a karácsonyfánkra.XD
Összetalálkoztunk a többi magyar szobatársunkkal, Ágival és Zolival, félig átsétáltunk a Brooklyn-hídon. Ezután következett a Soho, itt megvettük Kata hőnáhított Converse cipőjét. Sokat időztünk az American Eagle-ben is. 8 körül pedig a Time Square-en megbeszélt találkozási ponton voltunk. Itt már nagyon fáradt és nyűgös voltam. Megfogadtam, hogy másnap nem megyek sehova. Fél 12-kor értünk vissza a szállásra, ami azt jelenti, hogy 12 órát voltam talpon csak a városban. Úgy zuhantam be az ágyba. A keddi napom tényleg szinte csak az alvásról szólt. Sikerült Neophone kártyával felhívnom anyut. Elsírtam neki a bánatom, hogy a szerda éjjelt a reptéren kell töltenem, és hogy mennyire elfáradtam már lelkileg. Mikor ezt a bejegyzést megfogalmaztam, már a reptéren ültem. Lényegében a közel 30 óra várakozás a gépem indulásáig olvasással, fogalmazással, és nézelődéssel telt. A mappámon már striguláztam, hogy mennyi óra telt el...Itt még viszonylag gyorsan ment az idő. Aludni nem igazán tudtam, a tűzjelző is megszólalt, de aztán valahogy csak elérkezett a csütörtök este 7. Nem találkoztam egy magyarral se...bezzeg máshol nyüzsögtek:D. Nem volt szerencsém. Az első akadály leküzdése megvolt, túléltem az éjszakát a reptéren, ezután jöhetett Róma. Ott szálltam át. 8 és fél óra repülés árán el is jutottam oda. Majd újabb keserves 6 óra várakozás következett a FIUMICINO reptéren. Végül délután 4-kor szállt fel a Budapest felé tartó gép. A fáradtságtól akkor már össze-vissza folytak a könnyeim. Sírtam akkor is mikor végre megpillantottam Magyarországot. Anyuékat meglátva pedig már szinte zokogtam, de ők is.:) 50 órát nem aludtam, de az tartotta bennem a lelket, hogy végre hazajövök. Most pedig már kijelenthetem, hogy végre itthon vagyok, minden a legnagyobb rendben.:)

Újra Miami

Key West-et elhagytuk vasárnap. Fájt a szíve mindannyiuknak. Kicsit furán is hangzik, de tényleg szívesebben maradtunk volna ott, mint itt Miami-ban. Nah de azért nem panaszkodásképp mondom, Isten ments:), csak Key West hangulatában sokkal jobban megfogott, mint Miami. A visszaúton készült a fent látható csoportkép. Most ezzel az autóval szeltük az amerikai utakat. 11 óra környékén indultunk útnak. 4-kor már Miami-ban voltunk, de nem Miami Beachen, hanem konkrétan Miami városban. Óriási felhőkarcolók között találtunk parkolót, majd a Hard Rock café-t keresve, rábukkantunk egy nagy bevásárlónegyedre. Micsoda szerencse.:D Sikerült az ajándékok nagy részét itt beszereznem. Voltunk egy Christmas in Miami nevezetű boltban, ami tele volt karácsonyfa díszekkel jó borsos áron. 7 órára értünk vissza a Miami Beachen található szállásunkra. A következő két nap elég szomorkásan telt, esett az eső(!), ráadásul a fiúknak sem volt túlzottan jó kedvük. Mi azonban feltaláltuk magunkat, sokat sétáltunk, ajándékokat kerestünk újra és újra, a kettő közt pedig folyamatosan vágyakoztunk haza. Tudom, hogy sokatoknak hihetetlen, hogy itt vagyok Miami-ban és úristen...valaki a fél karját ide adná ezért az élményért, én pedig haza vágyom, de egész más ezt úgy megélni, hogy csak kiruccansz ide nyaralni vagy, hogy előtte 12 hetet dolgozol egy táborban. Mindannyiuknak hiányzik a lelki feltöltődés.
Tegnap Everglades volt a kitűzött program délutánra. Egy aligátor parkban/rezervátumban tettünk hajós, pontosan airboat túrát. Ezt úgy képzeljétek el, mint a Miami helyszínelők elején azt a nagy propelleres hajót. Karnyújtásnyira voltak tőlünk az aligátorok miközben szágoldoztunk ezzel a bizonyos hajóval a mocsaras-lápos területen. Pörögtünk jobbra-balra, miközben jó nagyokat sikítottunk.:D Tök jó érzés volt. Este spontán bulizni indultunk, egy Mango nevezetű helyre keveredtünk, ahol jócskán sok volt a spanyol férfi, akik jócskán egzotikusnak tarthattak minket, mivel mire körbenéztem félkör alakban sorjáztak körülöttünk...Még szerencse, hogy Ricsi ott volt velünk. Egyedül nem nagyon merészkedtem volna vissza arra a helyre. Épp ezért max. fél órát táncoltunk, majd búcsút mondtunk a helynek. Sokat beszélgettünk, egészen fél 4-ig üldögéltünk a tenger mellett, újra és újra előkerültek az élet nagy dolgai, ebből is látszik, hogy sokat filozofáltam ezen a nyáron, azt bátran kijelenthetem.:)

Key West csapo 2

Key West-en toltott harmadik napunkon a tobbiek delelott kajakozni indultak. En kihagytam ezt a programot, helyette anyuekkal skypeoltam, es 2 oraig pizsamaban lebecoltam. Aztan a medence fele vettem az iranyt, ekkor toppantak be Ricsiek is. Beszelgettunk, megosztottam veluk az Irene hurrikanrol szerzett infromacioimat es azt, hogy epp mi tortent a tabori tarsainkkal. A kovetkezo fix programunk egy buvarkodas volt fel 5-kor. Elotte utba ejtettunk egy Subway-t (a fiuk ajanlasaval, ugyanis miota itt vagyunk csak a Subway korul forognak az etkezeseik, mar specialistak az osszes sandwich tekinteteben). Fel otkor "becsekkoltunk" a turara, majd ot korul harmincad magunkkal felszalltunk egy katamaran tipusu hajora. Ha nincsenek a tobbiek biztosan nem jelentkezek egyedul erre a programra. Ahogy apu mondana "megfostam" volna a dologtol. Kaptunk bekatalpat, szemuveget es pipat, nah meg egy tiz perces oktatast, aminek kb. 2 percet ertettuk. A szel elfujta a hangot, raadasul messze is alltunk. 1 oras hajozas utan megerkeztunk a celallomasra, azaz a korallzatonyhoz. Jol felfujtam a mentomellenyem levegovel, probalgattam a pipat, hogy hogyan is kell levegot vennem es hogyan nem szabad belefulladnom a vizbe, mondogattam Magdieknak, hogy mennyire be vagyok ijedve...szal bedrazsaltam rendesen.:D Aztan szepen lassan mindenki megindult a viz fele, en is erot vettem magamon. A batrabbak a hajo oldalarol ugraltak a vizbe, mig mi lanyok egy lepcson at ereszkedtunk a tengerbe. Miutan fel masodperce voltam a vizben, mar halalfelelmem volt es azon gondolkoztam, hogy rogton elkezdek kalimpalni, hogy szedjenek ki innen.:D De nem adtam fel, meg kb. 3 percen keresztul az, hogy minden bajom volt enyhe kifejezes, de aztan szepen lassan kezdett elparologni a panikerzetem. Harman csajok, Magdi, Szandesz es en, egyutt fedeztuk fel a korallokat es a tenger elovilagat, minderre 1 orank volt. Olyan gyorsan eltelt ez az ido, hogy mire feleszmeltem mar a bekatalpaimon battyogtam fel a lepcson. Tuleltem!!!! Meg egy felelmem legyoztem ezen a nyaron, es raadasul elveztem is (nah jo, az elso 3 percet leszamitva).:) Buszke vagyok magamra. :D
A hajo fedelzeterol volt alkalmunk megcsodalni a naplementet. Gyonyoru volt, a kepen lathatjatok. 8 orakor kotottunk ki. A fiuktol kaptunk egy fel orat ajandekvasarlasra, igy beszereztunk nehany dolgot, majd a szallas fele vettuk utunkat. Kicsit tornaztunk Magdival, aztan harcoltunk a fiukkal az agyert (sikertelenulXD) es aludtunk. Kijelenthetem, hogy az eddigi kedvencem Key West. Felejthetetlen elmenyekkel gazdagodtam itt is.

Key West

A kep azthiszem magaert beszel...Ezen a 7 merfold hosszu hidon keresztul erkeztunk meg uj uticelunkra Key West-re. Miami-t es Brigit hatrahagyva:(, Szandrat viszont koszontve a bandaban:), nyakunkba vettuk a labunkat, a fiuk pedig kezukbe a kocsikulcsokat es kezdetet vette az utazas. Gyonyoru volt kb. 30 kis szigeten, es temerdek hidon keresztul eljutni ide. A szallasunk szuper, vegre normalis agyban alszunk, igaz, hogy kicsit zsufolt, mert 3-an alszunk lanyok egy francia agyon, de igy is tudunk pihenni. Tegnap mar celba vettuk rogton megerkezes utan a szalloda medencejet, ugy ugraltunk a vizbe, mintha nem is volnank 21 evesek, inkabb 6:D. Magdinak mutattam par Ruditol tanult ugrostrategiat. Nagyon sokat nevettunk, Szandra is fokozta a hanguatot. Enekeltuk a "Pancsolo kislanyt", es vegre senki sem ertette korulottunk amit beszelunk. Miami-ban a hostelben mar magyar kisebbseg alakult...15 magyart szamoltunk ossze tavozasunkor. Es ez meg csak egy hostel...En mindig megorultem egy-egy uj magyarnak, erdekes volt hallani a kulonbozo elmenybeszamolokat, kulonfele tapasztalatokat.:) Visszaterve Key Westre, a medences elmenyek utan, a sziget forgatagaba vetettuk magunkat, egy nagyon hosszu utca kellos kozepere tevedtunk, ami telis-tele volt boltokkal es hangulatos ettermekkel. Az este tovabbi resze kepnezegetessel telt, ejjel 1-kor kerultunk agyba. Vegre 8 orat sikerult aludnunk, igy a mai napot mar frissen kezdtunk meghozza a Meki-ben. A tobbiek sajtburgert majszoltak, mig en egy muffinnal kerultem kozelebbi kapcsolatba.:D Anekdotaztunk gusztustalan Mekis kajas storykrol, es megallpodtunk, hogy tobbet nem eszunk itt.:D Ezutan felfedeztuk a tengerpartot, kicsit bajlodtunk a parkolassal...majd ujra a szalloda medencejeben talaltuk magunkat. Este megneztuk Amerika legdelibb ponjan felallitott emlekmuvet, majd sikerult elkapnunk a naplementet es egy hatalmas oceanjarot is, amint epp a kikotoben dekkol. Szuper nap volt ez is.

Miami Beach

Ott hagytam abba, hogy ülök a La Guardia reptéren…a felszállás kicsit körülményes volt, ugyanis az időjárási viszonyok miatt háromnegyed órán keresztül keringtünk a reptéren, és csak azután kaptunk felszállási engedélyt. Kicsit rázós is volt a repülés, de szerencsére kezdem megszokni a felszállás-leszállás érzetét, ezáltal a félelmem is mérséklődött már.
Felszálláskor elmondhatatlanul szép volt látni New York-ot és Manhattan-t „madártávlatból”, majd landolaskor az éjszakai fényekben úszó Miami nyűgözött le. Megérkeztünk, taxit fogtunk, és elfoglaltuk a szállást. A szobánk két emeletes ágyból áll. Kicsit puritán, de szerintem a célnak megfelel. Az első dolgunk az óceánpart felfedezése volt. Bár egy medúza gyorsba már meg is csípett, azt a feelinget, hogy Miami-ban vagyok semmi sem tudta elrontani. Fél 3-ig a parton voltunk, a fiúk szivaroztak és beszélgettünk. Hétfőn a parton kezdtünk, barnultunk, ismerkedtünk a medúzákkal, most már láttam is őket. Ijesztőek, rondák, és miattuk nem is merészkedem be a vízbe. Brigi és Ágota délután érkezett meg, meséltek a Jacksonville-ben átélt élményekről, aztán este találkoztunk egy egész magyar hadsereggel.:D Kicsi a világ…itt minden debreceninek van ismerőse. Én vagyok egyedül Dunántúlról. Később újra a part felé vettük az irányt, Ricsi, Magdi, Brigi és én igen komoly témákról beszélgettünk a csillagok alatt. Szóba került a család, példakép, csalódások, és a jövőnk is, mint téma.
Tegnap este értesültünk egy hurrikán érkezéséről is, én először nagyon megijedtem, de aztán megnyugtattak, hogy minket nem fog komolyabban érinteni….Anyu, nyugi, én is nyugodt vagyok, nem lesz semmi baj.:)
Pálmafák, 40 fok, pezsgő élet, 3 szóban így lehetne összefoglalni Miami-t. Tetszik ez a semmittevés, végre nem kell dolgoznunk, erre vártunk már mióta…Holnap érkezik Szandesz, jajj de várom már, végre valaki „otthonról”.

Utolsó munkanapok...búcsúzás...

Ezt a bejegyzest mar a La Guardia repterrol keszitem. Magdi kölcsönadta a laptopját, ami jó alkalomnak bizonyult egy bejegyzés megírásához…, amúgyis valahogy el kell ütni az időt, 2 óránk van még a becsekkolásig.
Nah de vissza a táborba…pénteken elbúcsúztunk Brigitől és Ágotától. Briginek előző este költöttünk egy versikét Magdival, ezzel méltóképpen sikerült elköszönnünk. Ugye Brigi??? Már most hiányzik a bandából. Örülök nagyon, hogy kialakult ez az ötös fogat, és hogy ennyire jóba lettünk. Megállapodtunk, hogy a szülinapjainkat közösen is megünnepeljük, egyúttal be is biztosítottunk magunkat találkozók szempontjából.
A hetem amúgy WC es zuhanyzó takarítás körül forgott. Most, hogy belekóstoltam a housekeeper-ök életébe, kijelenthetem, hogy örülök a pincernő állásomnak. Nah de nem a társaság miatt…:) Magdi remek munkatársnő volt, csak a munka volt kevésbé remek…:D. Viszont vezettem a golfkocsit, nem is egyszer…vadultam vele, már amennyire egy golfkocsival lehet, jó érzés volt. Olga es Nathalie, a két orosz lány még a bunkóbbnál is bunkóbbak voltak ezekben a napokban. Szinte minden 2. órában azt kívántuk nekik, hogy szarjanak sünt.:D Nem is köszöntem el tőlük. Cccch.:D Jimmy helyett ezen a héten Bren volt a főnököm, aki egy 50 év feletti, ősz, nagyon érdes hangú hölgy. Félelmetes is volt számomra, de mivel a munkát megcsináltuk rendesen, így nem volt semmi baj. Tegnap, azaz szombat este kezdtem el búcsúzkodni…először a tábortól…körbejártuk Magdival még 1x utóljára, csináltunk néhány képet (amiket láthattok is). Majd beszélgettem Dubierrel, kaptam tőle egy columbiás karkötőt, amit én egy magyar zászlóval viszonoztam.
Aztán elérkezett vasárnap reggel, miután teljesen összepakoltunk, felsiettünk a konyhába, reggeliztünk és búcsút vettünk a társainktól. Annyira tudtam, hogy nem fogom kibírni sírás nélkül…és nem is bírtam.:D Mikor Jana-t átöleltem potyogtak a könnyeim, aztán Alena-nál ez csak fokozódott….:D Nem volt az az igazi sírás-rívás, inkább nevetve sírtunk, az a legjobb:). Az is lehet, hogy nem is örökre búcsúztunk el…végülis itt van Csehország és Szlovákia egy köpésre tőlünk. Iveta, Ricardo, Jimmy, Ania es Dubier is megölelgetett még utoljára. Ekkor is nehezen tartottam vissza a könnyeimet, de sikerült. Aztán elbattyogtunk az office-ig, felvettük a post camp-ért járó fizetésünket cash-ben, majd elindultunk Rhinecliff-be. Ott felszálltunk a New York-ba tartó vonatra. A végállomás a Penn Station volt. Itt az utcára kilépve tipikus new york-i kép fogadott minket. Taxik egymás hegyén-hátán, felhőkarcolók, zsúfoltság és egy tűzoltó autó, amit meglátva rögtön elkezdtünk fényképeszkedni. Most várjuk, hogy felszálljunk…a következő bejegyzésem már Miami-ból fog szólni.


ui.: az első kép a tábor legnagyobb székén ülve készült, miközben Magdi fényképezett épp hátracsúsztam..., latszik, hogy nem igazán voltam tisztába a szék paramétereivel:D, vicces volt, ti is láthatjátok:D

Housekeeper

Szombaton elmentek a gyerekek. Nagy uresseget es rengeteg takaritanivalot hagyva maguk utan. Delben neki is lattunk a takaritasnak, a fiuoldal hazikoival kezdtunk. Mivel 8-an voltunk igy par ora alatt vegeztunk vele. Este elvittek minket vacsorazni. Mindenki kapott 20 dollart es azt rendelhetett, amit eppen megkivant. Nekunk chicken&biscuits-re esett a valasztasunk, amit egy-egy banan shakkel vezettunk le. Mondhatnam, hogy a pincerek nem alltak a helyzet magaslatan, de szerencsere senki sem tavozott ures gyomorral.
Vasarnap a lanyos oldalon talahato hazak vartak rank. Szamszerint 11. Ezzel is egesz koran vegeztunk. Azonban a WC takaritast mar nem tudtam meguszni, igy az elso negyhez "szerencsem" is volt tegnap. Nem egy felemelo erzes, de muszaj azt is megcsinalni...
Lehet, hogy meg nem is emlitettem itt, de most a postcamp soran mar maradok a takarito brigad tagja Magdi oldalan. Napi lebontasban a fizetesunk felugrott 40 dollarra, ami igazan oromteli hir, ugyanis elso eves fizetesbol eleg szerenyen lehet elvezni az itteni eletet. Legdragabb a szallas es a kaja lesz az ut soran.
Visszaterve a tabori eletre most minden nyugis, egyelore a "futok" erkeztek meg a boyside-ra es vettek birtokba a hazikokat. Csak az egyik dining hall uzemel szamukra. Viszont kedden erkeznek a CCFA gyerekek (kulonleges eteleket igenyelnek, hasi problemak miatt). Igy mar mindket oldalon kell takaritanunk, szal a munkaidom is ki fog nyulni egeszen 3 oraig.

54. napja Amerikaban...

Mar csak 9 munkanap van hatra es szabad vagyok, mint a madar.:) Egyre kozelebb kerulok ahhoz a datumhoz is, amikor ujra Zircen elvezhetem a hetkoznapokat. Nah de meg itt vagyok, szal lassuk csak mi tortent a napokban...
Beindult a pletykaaradat ismet, az ukran lany, Karina, a golfpalyan szexelt az egyik counsellor-rel, ami kevesbe lett volna cinkes, ha a security nem kapja el oket (de elkapta). Kirugas az eddigi informaciok fenyeben nem jar erte, mivel Karina szombaton igyis-ugyis elhagyja a tabort. Ezzel a lannyal amugy is nagyon sok baj van, azonkivul, hogy nem furdik, nem is dolgozik...:D. Furcsa, de meg mindig tartogat a tabor ujat..., pedig mar azthittem, hogy szinte mindennel talalkoztam, ami itt felmerulhet.:D
Ma a Lazy Day elonyeit elvezzuk, (illetve remelem, hogy csak elonyei lesznek ennek a napnak). Delre kell csak mennunk teriteni, a reggeli etkezes teljesen kimaradt. Aludni viszont igy sem tudtam, annyira hozza van mar szokva a szervezetem a korai, azaz 6:30-as keleshez, hogy mar automatikusan megebredek. Most is csak 9-ig birtam szunyalni, pedig tegnap este ejjel 2-ig beszelgettunk a lanyokkal a Sportsman-ban eltoltott hangulatos este lezarasa keppen (persze at kellett ragnunk magunkat a napi pletyka aradaton meg 1x:). Igy felkeltem, tornaztam, majd idejottem.
Csajoknak uzenem, hogyha Welcome party-t szerveznek tenyleg csak bambit fogok inni, mert tegnap a Sportsman-ben meg elotte Tivoli-ban is 1 felestol azthittem, hogy kinyulok.:D Fel oran keresztul vert a viz es minden bajom volt.:D Szal leci:D, legyetek tekintettel szegeny baratnotokre:D. Katty amugy remelem, hogy a pesszimizmuson annyira nem hianyzik...Briginek koszonhetoen kezdek egy uj eletfelfogast atvenni, es pozitivan tekinteni mindenre. A tobbiek velemenye szerint tul lelkizos is voltam es nagyon adtam masok velemenyere. Ezen is valtoztattam, legalabbis ugy erzem, hogy jo uton haladok afele, hogy csak azok velemenye erdekel innentol, akiket en is szeretek, masoket pedig magasrol...........:D Tenyleg azt erzem, hogy nagyon sokmindenre megtanitott ez a tabor. Emberismeretbol mindenkeppen magasszintu kepzest kaptam... Meg most is fenntartom azt, hogy itt 10 emberbol legalabb 3 baromi rosszindulatu. Ezt leszamitva orulok, hogy megismerhettem olyan embereket, akiknek a baratsaga tenyleg nagyon sokat jelent nekem es remelem, hogy hosszu tavra is szol. Amiket itt megtanultam, igazan jo tapasztalatnak minosulnek, viszont alig varom, hogy visszakeruljek abba a korbe, amit en "epitettem" magam kore, es egy rosszindulatu ember sincsen benne.:)

A teli szalami esete...:D

Ma a reggeli felszolgalas es takaritas vegeztevel a tegnap esti "bulizast" kivantam kipihenni, igy terveim szerint vissza is bujtam aludni egy masfel orara 10 korul. Azonban mikor felebredtem egy csomag fekudt az agyam mellett:). Megerkezett a varva vart nevnapi ajandekom otthonrol.:) Gyorsan kicsomagoltam es ket rud Pick teli szalamit talaltam benne. Azonnal kozkinccse nyilvanitottam, ugyanis a legjobbkor erkezett, mikor tonhalas szendvics volt ebedre. Megkertem Ricardot, hogy szeletelje fel nekunk, Brigi pedig vagott fel bagel-t, es mar-mar elertuk a kivant szalamis szendvics hatast.:D A chef-nek, Jimmy-nek is nagyon izlett, elmondasa szerint imadja a magyar konyhat (anno Briginek igerte, hogy foz toltott kaposztat, azota se kellett abbol jollaknunk...:D). Egy rudat meg megoriztem inseges idokre, azaz jovo hetre.:D Mivel a kaja ciklikusan ismetlodik, igy hamarosan ujra befigyel egy kis sandwich vagy hamburger, es akkor jol fog jonni ez a kis inyencseg.

Uj munkatarsak

Mkor azthiszem, hogy mar semmi nem tudja mozgasba lenditeni a tabori eletet, mindig tortenik valami: felreertesek, konfliktusok, veszekedesek, vagy eppen erkezik par uj ember...:D Ez tortent a minap is. Kedden Marcelo-val lettunk gazadagabbak, tegnap pedig Karen erkezett kozenk. Mindketten Ecuador-bol jottek. A lany, mint pincer dolgozik a mi oldalunkon, szoval munkatarsak lettunk. Aranyos, csak egy baj van vele, hogy szinte alig beszel angolul. Marcelo mosogat. Rola eddig azt sikerult megallapitottam, hogy jo kosarlabda jatekos (tegnap egy csapatban jatszottunk), a kommunikacionk csak tomondatokra korlatozodott eddig, mivel alig ertem meg amit mond (ezzel nem vagyok egyedul). Szegenyeknek nem egyszeru beilleszkedni egy masfel honapja osszeszokott csapatba. Ha meg emlekeztek ket lanyt kirugtak lopas miatt par hete, nah az o helyukre erkezett Karen es Marcelo. Gaby-rol es Anahis-rol annyit tudni, hogy lezajlott a targyalasuk es a napokban tertek vissza Venezuelaba.
Nem volt idom mostanaban emaileket irni, ezert mindenkitol bocsanatot is kerek, de gozerovel szervezzuk a tabor utani utazast. 21-en repulunk Miamiba (nagy kuszkodesek aran sikerult fejenkent 350 dollarert oda-vissza repjegyet venni), 4 napot toltunk itt elso izben, majd 3 napra Key West fele vesszuk az iranyt, aztan ujra vissza Miami, majd szept. 2-an irany New York. Szept. 8-an este pedig vegre felcsucsulok a hazafele tarto repcsire...el se tudom mondani, hogy mennyire varom. Nem telik el ugy nap, hogy ne gondolnek arra a pillanatra, mikor megerkezem haza es meglatom Anyuekat. :) Aztan szep sorjaban mindenkivel ujra talakozok...:)
Visszakanyarodva Miami-hoz van meg egy dolog, amit meg kell emlitenem. !!!Szandesz is fog csatlakozni hozzank 23-an.!!! Olyan jo lesz egy "regi" ismeros arccal talalkozni. Kicsit olyan mintha visszakapnek valakit az otthoni eletembol. Lehet, hogy ez most kicsit szentimentalis dolog, de mar itt vagyok majdnem 50 napja es orommel tolt el a vele valo talakozas gondolata.:)
Nah de vissza a tabori elethez, ugyanis ezt meg "elvezhetem" 16 napig...egesz pontosan 15 munkanap van meg hatra, mivel jovo het kedden meg lesz egy szabadnapom. Ma este Tivoli-ba megyunk (pub) a Niagara-s team-mel, nagyon jo kis csapat lettunk, igazan megszerettem oket.:)

Eletem legnagyobb elmenye: Niagara-vizeses

Megprobalkozok a lehetetlennel es elmeselni Nektek, amit ebben a ket napban ateltem. Csak szuperlativuszokat tudok hasznalni. Eletem soran anyueknak koszonhetoen sok helyre eljutottam, de az eddigi elmenyek kozul a Niagara kapta az elso helyezest nalam.
Kezdem az elejen: a fiuk mar pentek este elinteztek az autoberlest, egy Jeep Compass-ra esett a valasztasuk, nagyon kenyelmes volt ezzel utazni. Szombat reggel 6 orakor indultunk, mindenki nagyon izgatottan, varakozassal teli uldogelt az autoban. Tudtuk, hogy hosszu ut var rank, durvan 600 merfold oda-vissza. Fel 2-kor erkeztunk meg, sikerult parkolot talalni majd elindultunk az igazi latvanyossag, a vizeses fele. Az elso jegyet a Maid of the Mist-re sikerult megvenni. Rossz volt, hogy sokat kellett varnunk a tuzo napon, de amikor felszalltunk a hajora a csini kek esokabatunkban es meglattuk a vizesest, raadasul a hajo bevitt a kozepebe is, mar szohoz se jutottunk. Minden gondom es gondolatom elszallt, egy-egy "csodalatos"-on , "ezt nem hiszem el"-en, es "csipjetek meg, hogy itt vagyok"-on kivul mast nem lehetett hallani. Miutan kikotottunk kozosen megallapitottuk, hogy eletunk eddigi legnagyobb elmenyeben volt reszunk. Ebedeltunk, majd a masik latvanyossagot, a Cave of the Winds-et kozos megegyezes alapjan masnapra halasztottuk. Terveinkben szerepelt egy kis mennyisegu alkoholfogyasztas is, igy hogy beszerezzuk a "hozzavalokat" elindultunk a Walmart-ba. Mi lanyok Smirnoff breezer-t ittunk, mig a fiuk Miller sor mellett tettek le voksukat. Este 8-kor erkeztunk a szallasra, ami igazan konnyen megtalahato helyen volt. Bar kivulrol nem volt tul bizalomgerjeszto, belepve pozitivan csalodtunk. Az este folyaman UNOztunk, iszogattunk, beszelgettunk es nevettunk.:) 11 ora utan jott csak alom a szemunkre. Masnap 8 korul reggeliztunk, majd osszepakoltunk es visszatertunk a vizeseshez. A Cave of the Winds bejaratanal kaptunk szandált, esőkabátot és szatyrot (ami segitsegevel a cipőnket ovtuk a viztol) és levittek minket a vízesés lábához. Esőkabátunkat magunkra öltve felmehettünk a vízeséshez, illetve a vízesésbe. Itt, ha nem lett volna ez rajtunk borig aztunk volna. Kapkodtuk a fejunket, es egyik amulatbol a masikba estunk. Gyonyoru volt. Talan a kepek egy kicsit erzekeltetik majd. Fel 12 kornyeken indultunk a hires-nevezetes OUTLET-be, de az elso fel oraban csak csalodas ert minket. Nem talaltunk egy olyan boltot sem, ami elnyerte volna a tetszesunket. Aztan sikerult ralelni egy cipoboltra, ahol a keszletet 3 db cipovel meg is kurtitottuk. Magdi, Brigi es en is gazdagabb lettem egy magassarkuval.:D Egy Rue 21 nevezetu bolt pedig vegre megfelelt a stilusunknak ruhak teren, igy ott is sikerult par dollart elkoltenunk. 4 ora kornyeken vettuk visszafele az iranyt. Mielott azonban befejeznem a tortenetet, ki kell emelnem a tarsasagot. Nelkuluk nem lett volna ilyen elvezetes ez a ket nap. Brigi, Magdi, Nandi es Ricsi remek utitarsak voltak. Nagyon sokat nevettunk, bohockodtunk, poenkodtunk, a kocsiban meg enekeltunk is, hazafele szinte csak magyar dalokat 2 oran keresztul. Koszonom Nektek ezuton is!
All in all, minden gordulekenyen ment, toleraltuk egymas gondjat-bajat, es osztoztunk igazsagosan a koltsegeken. Durvan 250 dollarba kerult ez a kirandulas, de batran kijelenthetem: egyetlen cent-et sem sajnalok, amit ezen az uton koltottem.

Par nap roviden...

Azthiszem epp ideje jelentkeznem, foleg ha azt is beleszamolom, hogy most hetvegen nem leszek gepkozelben, mivel a most esedekes dupla szabadnapunkat a Niagara-vizesenel fogjuk tolteni. Kocsit berelunk, 5-en osztozva a koltsegeken, pontosan Magdi, Brigi, Nandi, Ricsi es jomagam. Mar szamoljuk vissza az etkezeseket...egeszen pontosan 7x kell meg felszolgalnunk indulasig. Szombaton a vizeses megtekintese van tervben, vasarnapon pedig egy outlet-et latogatunk meg.:D Amint hazajottem kepekkel egyutt kaptok beszamolot.:) Most viszont meselek egy picit az elmult napokrol.
Tegnap moziban voltunk, ez volt a masodik alkalom. Mult heten a Harry Potter-t neztuk meg, nekem pozitiv csalodas volt, rosszabbra szamitottam. Tegnap a Friends with benefits volt soron, egy vigjatek, Justin Timberlake-kel, ajanlom Nektek, nagyon jooo film. Igaz, hogy neha-neha igen nehez volt kibogaraszni a poenokat angolul. Volt, hogy a mogottunk ulo amcsi fiu csapat visitva nevetett, mi pedig csondben ultunk. De sebaj, igy is elveztem. Otthon mindenkeppen megnezem felirattal is.
A tabori elet most elegge boring. Miota elmentek a venezuelaiak nincs "konnyozas" se, es kevesebb a konfliktus is. Mivel azt azert ki lehet jelenti, hogy eloszeretettel kotekedtek...:D Ma estere laundry van betervezve, amit altalaban feldobunk egy kis Dunkin' Donuts-sal.:D
Tegnap 'unnepeltem' a nevnapomat, tobben felkoszontottek a magyarok kozul, de Alena, Iveta es Dubier is kifejezte jokivansagait. Magdi rajzolt nekem egy kis meglepetest, mellekelt hozza egy verset is es az agyamra helyezte. Nagyon jol esett.:) Elkezdett korvonalazodni a tabor utani utazas is. 21-en fogunk megerkezni Miami-ba, ott eltoltunk 5-6 napot, majd Key West-fele vesszuk az iranyt szinten 5 napra, aztan Miami-bol repulunk vissza New York-ba. Itt en 5 napot fogok tartozkodni. Az igazat megvallva, mar nagyon varom, hogy megerkezzem haza. Hianyzik sokminden es sokmindenki.:) Alig varom azt is, hogy egyek egy Pick szalamis zsemlet.:D Komolyan neha olni tudnank itt erte.:D

Hoseg es lopas...

Mar lassan a harmadik napja majdnem meghalunk munka kozben, ugyanis kb. 40 fok korul mozog a homerseklet. Ez egy konyhaban, ahol folyamatosan megy a suto es a tuzhely, a levego pedig abszolut nem mozog meg gyilkosabb.:D Volt, hogy szoszerint folyt a viz a hatamon. Furdeni pedig felesleges ugyanis a tetoteri szobankban meg alvas kozben is izzadunk...:D Nem emlekszem, hogy otthon ennyire kikeszitett volna a forrosag mint itt. De muszaj elviselnunk es dolgoznunk is, sok valasztasunk nincs, a gyerekek ehesek. A minap egy "Welcome to Hell" felirat koszontott minket a konyhaba belepve. Hogy ez mennyire igaz...
Most mikor folytatom a bejegyzest tul vagyunk egy ujabb hatalmas "szenzacion" a taborban. Tegnap este a Walmart-ba mentunk, kb. 20-an a staff tagjai kozul. Fel 12-re volt megbeszelve az indulas vissza a taborba, de a ket venezuelai lany kesett. Negyed orat vartunk, majd a buszsofor bekuldott, hogy ellenorizzem nincsenek-e valamelyik kaszzanal. Nem talatam oket. Vartunk meg ot percet, majd a sofor ujra szolt, hogy menjek be immar vele. O mar akkor tudta azt, amit en addig el sem tudtam kepzelni...Lattunk megerkezni ugy fel 12 korul egy rendorautot, o ebbol rogton levagta, hogy lopas tortent. Mig befele tartottunk az aruhazba meg is osztotta velem ezt a gyanujat. Talaltunk egy takaritot, mondtuk neki, hogy ket lanyt keresunk. O kerdezte, hogyan neznek ki, hany evesek, milyen ruha van rajtuk, majd bement egy irodaba, ahonnan mar egy rendorrel egyutt tert vissza. Itt kezdodott az igazi drama, azonositanom kellett Gaby-t es Anahis-t, a nevuket kellett elmondanom, hogy hany evesek, meddig dolgoznak itt, honnan jottek...Aztan kozoltek velunk h loptak, tobb mint 100 dollar ertekben. Engem sokkolt ez a teny, alig birtam megszolalni. Mondta a rendor, hogy be kell oket vinniuk az orsre. Igy mi visszaballagtunk a buszhoz, es elindultunk nelkuluk. Informacioim szerint ejjel 2-kor ertek vissza, addigra termeszetesen mindenki ertesult a tenyrol. Az egesz tabor le van dobbenve, meg most sem tertunk megunkhoz. A helyzet csak rosszabbodott ugyanis a lanyok mar utban vannak hazafele...nem tetovaztak, kirugtak oket. Csalodtam ismet..., Gaby-val napi kontaktusban voltam, mivel egy oldalon dolgoztunk, sosem volt nagy baratnom, de szerettem a szemelyiseget, a spanyol temperamentumat...Tegnap meg benyitottunk a szobajukba, de amit ott lattunk dobbenetes volt szinten...Ketten laktak egyutt, elszigetelten tolunk, kulon szobaban, sosem jartam meg naluk eddig. Volt egy kulon belepesi rendszeruk is... ki volt fuggesztve egy papir az ajtora es az ott leirt lepeseket kellett kovetni a bejutashoz (kopogas, varakozas, invitalas). Nos tegnap mikor benyitottunk majdnem elajultunk, a szoba kozepen felhalmozva rohadt tobb napos kaja, olyan volt tenyleg, mint egy bunozo lak...Nem is igazan jott egyikonknek sem alom a szemere a tortentek utan, a mai napon is csak errol beszeltunk, senki sem akarja elhinni, hogy ez megtortent...

Carnival

Tegnap ujfent egy nagy tabori esemeny reszesei voltunk. Minden evben megrendezesre kerul a karnival, amit ugy kepzeljetek el, mint egy majalist. De nem olyan magyarorszagi szegenyes felet, ugyanis itt ennek is nagyon magas szinvonala volt. A filmekben latott szinte osszes szorakoztato stand felvonult. Ami leginkabb tetszett, az az a jatek volt, mikor a gyerekek labdaval probaltak eltalani egy pontot, amit ha sikerult teljesiteniuk egyik tarsuk a vizben vegezte. Emellett volt ugralovar, pitedobalas, fagyi (Ben&Jerry's, ami mint hallottam irto draga otthon), arcfestes, ponilovaglas, vattacukor es meg sorolhatnam. Amit mindenkepp meg kell emlitenem, hogy megnyilt atmenetileg a tabor kapolnaja is, ahol parokat adtak ossze a nap folyaman. Nahat en is azon szerencsesek koze tartoztam, akit elvettek, meghozza a chefunk, Ricardo jovoltabol.:D A mennyegzorol kepek is keszultek, amint megkapom oket a ferjemtol, fel is toltom.:D Vegig nevettuk az egeszet, en egy koronat viseltem es nyomtak egy kis csokrot is a kezembe, mig rajta cilinder volt. A vegen kiallitottak egy bizonyitvanyt a frigyrol.:D Munka szempontjabol is mas volt ez a nap, ugyanis a canteen-ban kellett felszolgalnunk. Hatranynak szamitott, hogy mindent oda kellett cipelni, es csorgott a hatunkrol a viz, annyira meleg volt felszolgalas kozben, viszont legalabb kozpontban voltunk.:D Megkostoltam ezt a hires-neves Ben&Jerry's fagyit, es tanusithatom, tenyleg nagyon finom.:)
Most viszont egy masik tenyrol is be kell szamolnom: tegnap a masodik gyermekfelugyelot rugtak ki, mivel ittas allapotban erkezett vissza a taborba a keddi kocsmazasbol. Sikerult neki a tabor tulajdonosa, David ele hanyni...szal egyertelmu volt a sorsa. Egy amerikai sracrol van szo, aki 17 eves, es hamisitott szemelyi segitsegevel tudott ilyen mennyisegu alkoholt elfogyasztani. Nem ez volt azonban az elso eset, kb. 3 hete egy lany jutott hasonlo sorsra, szinten amerikai, szinten hamisitott szemelyivel...ugy latszik nem tanulnak a tortentekbol.

Dj Jeff

A tegnap este a bulizasrol szolt. Erkezett a nap folyaman egy irto fura kinezetu 50 ev feletti pasas, aki a Dj Jeff muvesznevre hallgatott. Egy festett, melirozott haju Freddie Mercury-ra hajazo fickot kepzeljetek el. Mar a megjelenese nevetseg targyat kepezte, de a gyerekek kozott kulon kultusznak orvend. Etkezesek kozben kantaltak a nevet. Dj Jeff taborrol-taborra jarva tart bulikat egesz nyaron Amerikaban. 8 oratol vette kezdetet a show, eloszor fura volt gyerekek kozott tancolni, de utana ugy elragadott minket a hangulat, hogy senkit sem erdekelt, csak elveztuk a zenet, tancoltunk egeszen 11-ig szinte megallas nelkul.:) Direkt hasznaltam a show szot, ugyanis latvanyban sem szukolkodott az este. Kivetitok, hatalmas dj pult, tancosok, fustgep, kisebb fajta tuzijatek, mozgo dekoracio...tenyleg minden megtalahato volt, ami egy jo buli kelleke. Meg fenykepeket is keszitettek rolunk. Egy nagy fedett kosarlabdapalya biztositotta a helyet a rendezvenynek. Brigit es engem ket tancos srac felhivott a podiumra is tancolni.:D Huhh nagyon elveztem. Jo kis tancos csapat gyult ossze a staff tagjaibol is. Sapkakat es polokat dobalt a Dj, a polo meretben nagyon nagy volt, igy arra nem hajtottam, de egy sapkat sikerult elkapnom.:D Egy ujabb emlek, egy ujabb nagyon jo elmenyrol.:) Pont tegnap gondolkodtam rajta, hogy mennyire jol dontottem, hogy kijottem ide...olyan dolgokat tapasztalok meg szinte hetente, es olyan elmenyekben van reszem, amiben nem biztos, hogy otthon lenne, vagy ha lenne akkoris egeszen maskepp elnem meg. A zene amit kilinkeltem, szinten nagy kultusznak orvend itt. Nekem is nagyon tetszik. Ez az a dal, amit ha meghallgatok a jovoben, biztos, hogy mindig az itt toltott nyaram fog eszembe jutni.

http://www.youtube.com/watch?v=lSVnt3--Nnk&feature=related

Visiting Day

Ma jottek a szulok kicsiny gyermekeiket meglatogatni...beultek a tizmillios autoikba, pakoltak bele jo sok etelt es edesseget, majd megerkezve ide, kiultek piknikezni. Sorjaztak a Lexusok es egyeb mas markas amerikai autok, melletuk a szulok a gyerekekkel es egesz nap csak ettek, ettek es ettek. Ujfent meg kell allapitanom, miutan ma alapos vizsgalatot vegeztem, hogy az amerikai nok rondak. Formatlanok, ormotlanok, igazabol egyetlenegy csinos not nem lattam. A ferfiakrol is hasonlokat tudok meselni...egy igazan jo kiallasu ferfit nem lattam. Erdekes. Lehet, hogy a sok minosithetlen kaja teszi ezt veluk.:D Vagy csak rossz helyen vagyok...:D Azert nem adom fel. Keszultek kepek is Magdi jovoltabol. Amint megkapom oket lathatjatok, hogy mirol is beszeltem. Ma kulonleges munkam volt. A canteen bufejeben szolgaltam ki az ehes amerikai tomegeket soda-val (azaz colaval), jegkremmel es egyeb edesseggel. Milyen meglepo...Ugy altalanossagban a kisebb lanyok illedelmesek, megkoszonik mikor adunk nekik valamit, viszont az idosebbek igen faragatlanok...A fiu oldalon dolgozo pincerektol hallottam, hogy ott sokkal magasabb a koszonesi moral. Teny viszont: eddig a legtobbszor azt ejtettem ki a szamon angolul, hogy "Thank you" es "You're welcome". Nah meg persze az elmaradhatatlan mosoly...munka kozben az sem hervadhat le az arcunkrol...

Kieg.: Nanditol lopott informacio - megtudtam a kocsimarkak nevet, amelyek kepviseltettek magukat a Visiting Day-en: Buick, GMC, Lincoln, Acura, Porsche, Infinity, Chevrolet, Ford, Volvo, Mercedes, BMW, Audi

Birthday Ball

Vegre keszult egy kozos kepunk a lanyokkal. Azonnal kaptok hozza magyarazatot, hogy miert eppen ebben a sapkaban, es miert eppen ilyen hatterrel.:)
Nos a tegnapi vacsora rendhagyo volt. Egy bizonyos "Birthday Ball" nevezetu rendezveny kereten belul a lanyok megunnepeltek a taborunk 91. szuletesnapjat. Kulon tema kore epitettek az egesz dekoraciot, igy az etkezonk elkezdett a Roxfort-ra hasonlitani. Tegnap mutattak be a mozikban az utolso, azaz a befejezo reszet a Harry Potter-nek, ez ihlette a diszitest leginkabb. Hogy meg varazslatosabba tegyek az estet, mindenki kapott egy, a kepen lathato, sapkat. Hozza kell tennem, hogy 28 fokban azert nem volt olyan kellemes viselni (mivel ez egy teli sapka), viszont annal nagyobb oromet okozott mindannyiuknak. Batran kijelenthetem, hogy ez volt az eddigi legviccesebb vacsoram miota itt vagyok. Nagyon elveztem. Volt egy hatalmas torta Happy Birthday Camp Scatico felirattal es sok-sok candies. Arra is feny derult az este soran, hogy a taborozok kozul van, aki a 15. nyarat tolti itt. Amazing.:) Holnap Visiting Day var rank...jonnek a gyerekek szulei, nagy lesz a surges-forgas, es persze a takaritasbol is ki kell vennunk a reszunk boven. Cserebe viszont hetfon ossznepi disco lesz a kosarlabda palyan. Mar varom.:)

Altalanossagban

Most szeretnek Nektek meselni egy picit az itt levo tarsaimrol. A kepeimhez adva egy kis magyarazatot a magyarokkal kezdenem: akivel talan a legtobb fenykepem van o Magdi, Debrecenben egyetemista, es mint housekeeper dolgozik itt(en is ebbe a munkakorbe lettem elvileg alkalmazva). Dori avagy Teodora, o az akivel utaztam, Pesten joghallgato. Brigi, a kolleganom a girl's side-on, Pesten tanul turizmus-vendeglatast. Agota, szinten pincerno a fiu oldalon, a Corvinuson tanul. Andi, mosogato, o szinten anglisztikan tanul Veszpremben. Rita-t nem igazan ismerem, csak annyit tudok rola, hogy szinten veszpremi diak. Most pedig jojjenek a fiuk: Ricsi, mosogatokent tevekenykedik, Debrecenbol erkezett ide, Nandi Pesten egyetemista, Attila Veszpremben, mindketten karbantartok. Ez lenne a magyar kisebbseg.:D Bar lehet, hogy ez nem a helyes kifejezes ugyanis mi kepviselunk legtobben egy naciot itt:D. Ez sok szempontbol jo, mert az ember tenyleg az anyanyelven tudja magat a legjobban kifejezni, masreszt viszont lehet, hogy idealisabb lenne, ha kevesebben lennenk. Most jojjenek a csehek: Alena a kisfonokom a lanyoldalon, Iveta az o legjobb baratnoje, Michal a vilagjaro, Anna a fiuoldal kisfonoke es Petra. Szlovakok: Mishka, szinten housekeeper, Jana a kolleganom a lanyoldalon,az o parja Andrej, aki cook assistant-kent dolgozik. Lengyelek: Kasia es Ania. Oroszok: Ksusha, Olga es Natasha. Ukran: Karina. Columbiai: Dubier. Venezuelai: Gaby es Anahis, pincernok. Szines tarsasag, de epp ezert jo. Hallottam mar olyan taborrol is, ahol jelenleg 3-4 mas orszagbol szarmazo szemely dolgozik, az osszes tobbi staff tag magyar.:D Varom mar a jovo hetet, egyreszt mert hetfon disco lesz a taboron belul, masreszt pedig megint par nappal kozelebb kerulok, ahhoz az idoponthoz, mikor elkezdunk utazni. Most lattam epp a hirdetmenyt, arrol hogy a heten el kell dontenunk meddig szeretnenk maradni postcamp-en, most ugy tunik, hogy augusztus huszadikaval bezarolag. Aztan irany Miami.:DDD

Karomkodas

Egy külön fejezetet szentelnék ennek a témának, mivel nagyon sokat nevetünk azon, hogy a nyelvi különbségek miatt ki hogyan fejezi ki bosszúságát...:D Már tudok spnayolul es csehül káromkodni. Spanyolul az egyik venezuelai lánytól tanultam meg, csehül pedig Michal tanított minket. Nem nagy érdem, de tényleg mindenkire ráragad a rossz, főleg ha sokszor ismétlik. Gaby folyamatosan konnyóó-zik, azaz kurvázik.:D Míg Michal a dopícsit hangoztatja állandóan. De már megtanultuk ennek a finomított változatát azaz a dopradelát is.:D Azonban nemcsak szitokszavakat tudok, itt van például a vevericská, azaz mókus, vagy a copik, azaz copf.:D Spanyol tudásom Dubiernek köszönhetően bővült: mihoj e pahoj- gyere gyorsabban, bailando- tánc. Magyarul is tanulnak az itteniek, ez elkerulhetetlen ilyen sok magyar anyanyelvu mellett. Az első dolog, amit mindenki tud az a bazdmeg. Persze nem tőlem származnak ezek az okítások, Ricsi érdeme. Az aztakurva is széleskörben ismert. Nyugalom:D azert akad olyan is, aki mondogat káromkodáson kivül mást is magyarul, mint például: nem tudom, igen, nem, nincs mit, hogy vagy, tokeletes illetve köszönöm. Nagyon sokat nevetünk ezeken a szituációkon. Főleg mivel itt minden külföldi azt hangoztatja, hogy a magyar nyelv nekik úgy hangzik, mint a kínai vagy a japán.:D Egy olyan szót sem tudnak elkapni, amit értenének. Nekem legjobban Gaby spanyol beszédstilusa tetszik. Folyamatosan használja a kezét, írtó gyorsan magyaráz, és a mimikája is nagyon kifejező.

Igeretemhez hiven...

Mint mar korabban megigertem mellekelem a kepeket a gyerekek szobairol. Lathatjatok, hogy nem eppen zankai uttorotabor tipus...:D En ledobbentem, mikor besettenkedve a hazikoikba erre bukkantam...Plusz ami a legfontosabb, hogy az itt latott dolgok a tabor vegen a kukaban landolnak...tobb kommentet nem is fuznek hozza.

21 munkanap

Tegnap elkezdtem visszaszamolni, nah de nem azert, mert rosszul erzem magam itt, csak ugy a miheztartas vegett.:D Meg 59 nap es ujra megerkezem pici hazamba, vissza Hozzatok. Olyan hamar el fog repulni ez az ido, hogy eszre se fogom venni. Most toltom a 3. hetem itt aktivan munkaval, es passzivan szorakozassal, de fel sem tunt, hogy ennyi ido eltelt. Tegnap tortent egy nagyon vicces dolog, amit mindenkeppen meg akarok veletek oszatni. Mi szerviroztuk Dorival a negyedik etkezeskent emlegetett keso esti vacsorat. Instrukcioba kaptuk, hogy toltsunk soda-t kancsokba es azt helyezzuk az asztalokra. Megmutattak a masinat, ami a soda-t tartalmazta, neki is lattunk a munkanak. De amikot megnyomtuk a csapot kola ill. fanta jott belole. Megijedtunk. Siettunk vissza Richardohoz, a masik fonokunkhoz, hogy vmi baj van a geppel, ebbol nem soda jon.:D O nem igazan ertette, hogy min is problemazunk, nyomogatta a masinan a gombot, latta, hogy mukodik, nezett rank nagy szemekkel... Majd leesett...mondtuk neki, hogy Magyarorszagon a soda asvanyvizet jelol, nem kolat.:D Itt viszont a soda gyujtoneve az ilyen edes lottyoknek. Ezt meghallva jol kinevetett minket, bar mi is annyira nevettunk, hogy folytak a konnyeink. Megkerdezte tolunk, hogy most hol is vagyunk...Magyarorszagon vagy az USA-ban.:D Az este tovabbi resze beszelgetessel es bohockodassal telt, jobbara Dubierrel es Michallel, aztan Dori is csatlakozott. A pizzat, amit felszolgaltunk a taborozoknak, pillanatok alatt elkapkodtak, csak cookie es sponge cake maradt. Ejfelkor kerultunk agyba.

Hot-dog, a kave, a sult, limonade

Szuper az ido. Hetagra sut a nap. Min. 30 fok. Mindennap ebed utan indulunk a partra... napozni, uszkalni vagy csak ejtozni picit. Vacsi utan pedig rendszeresse valt, hogy naplementet nezunk, beszelgetunk, elmelazunk picit a stegen. Imadom. Annyira szep helyen vagyunk, hogy az tenyleg elmondhatatlan. Ma tettem fel par kepet, talan egy picit szemlelteti, hogy mi is vesz minket korbe itt. Fuggetlenseg Napja vidaman telt, belecsoppentunk egy Talent Show-ba, majd kovetkezett egy 20 perces tuzijatek. Ugy kepzeljetek el, hogy ez csak a tabor kulon kis elszeparalt tuzijateka volt. Mar nem emlekszem, hogy emlitettem-e, hogy a Scatico nemcsak sporttabor, hanem egyben egy zsido tabor is. Ez annyiban mutatkozik meg, hogy a taborozok 75% zsido vallasu, es mult penteken nagy meglepetesemre a Sabbath-ot unnepeltunk. Minden etkezes elott a gyerekek elenekelnek egy gyors imat majd csak ezutan latnak neki az evesnek. Abszolut nem zavar ez a teny. Csak gondoltam megemlitem, mint erdekesseget.
Eleg faraszto a munka ebben a nagy melegben. 6:20-kor kelek, 10-tol van az elso szunetunk 11:40-ig, majd durvan 14:15-tol a masodik 16:40ig, a vacsoraval altalaban 20:00-kor vegzunk, ez az idopont jelenti a munkanap veget. 8 orat dolgozunk durvan. Csak a sok rohangalas miatt kimerito. Fura, de amugy nem erzem a sulyat annyira ennek a munkanak, neha tenyleg olyan mintha nyaralnek. Sokszor az is felfoghatatlan, hogy mennyire messze vagyok otthonomtol....

Allapotjelentes...

Jelenleg a masodik szabadnapomat toltom. Mivel ma julius negyedike, azaz a Fuggetlenseg Napja van itt Amerikaban, estere kertiparty-t es tuzijatekot igertek. Kivancsi vagyok ra, hogy mekkora kultusza van ennek az unnepnek.
Tegnap sikerult vegre beszelnem anyuval es tesoval skype-on. Annyira jo volt vegre hallani a hangjukat.
Arra gondoltam, hogy picit meselek Nektek az itteni kajakrol. Joforman hetente ismetlodnek az etelek. Van lazac, csirke, hamburger, pizza es teszta. Tegnap vacsorara pont lazac volt...a gyerekek nyilvan nem ertekelik ezt a nemes fajta etelt...ugy kepzeljetek el, hogy kb. 20 tallal dobtunk ki a kukaba. Onkentelenul is mindannyiuknak eszebe jutott, hogy mennyi ember ehezik a vilag masik felen, nekunk pedig ez a feladatunk...sokszor van, hogy verzik a szivem ezt latva. Van hetente cheeseburger, vegiburger, vagy sima hamburger. Undorito benne a hus. Egyik nap volt csibeburger, nah az finom volt. Tesztat mindig szolgalunk fel, ebednel es vacsoranal is, minden aldott nap. Nekunk mar a konyokunkon jon ki, de a gyerekek szeretik... Leves hebe-hoba elofordul. Reggelire 3 fele etel szokott lenni, fehertojas, sargatojas es meg egy meglepetes fogas, ami minden nap valtozik, nah jooo 5 naponta ismetlodik:D. A tojas nyomokban sem tartalmaz tojast, a chefunk kiont egy tejesdoboz kinezetu tartobol valami levet, ezt suti meg, es ez nez ki ugy a vegen mint a tojas. (liquid egg) Amit nagyon szeretek itt az a French Toast, ez edes-fahejas kenyerfeleseg. Anyunak uzenem, hogy nincsen mogyorokrem.:D Itt nem is ismerik a Nutellat.:D Adunk a gyerekeknek mogyorovajat, de a vicc az, hogy arra is ra van irva, hogy nem tartalmaz mogyorot.:D Hat ennyi lenne az etelekrol. Igy leirva nem tul bizalomgerjeszto, de azert mindig talalunk valami olyat, ami eheto es ize is van.:D

Fuck off

Hupiika, nem akartam karomkodni, de most muszaj. Tenyleg eleg szornyu volt az elmult ket nap. Tegnapelott sirtam eloszor mergemben es tehetetlensegemben. Az egyik okot inkabb nem osztanam meg publikusan, a masik viszont az, hogy az egesz bagazs a konyhan kiakadt. Folyamatosan varialnak a kulonbozo poziciok betolteset illetoen, a Dorit megint eltettek mellolunk, immar a negyedik helyen dolgozik... Elment a chefunk, mert nem birta a fonokot, aki amugy tenyleg nem csinal semmit, lezeng jobbra-balra es allitolag vodkat szurcsol.:D Ideges volt mindenki, mert most nekunk kellett besegiteni a konyhan is, a 9 ora munka mellett...Szal tegnap semmi nem jott ossze. Ramtort az is, hogy hianyzik mindenki, akit szeretek, es neha azt erzem, hogy nekik nem hianyzom egy picit se...rossz mivel nincsen gepem, igy nem tudok skype-olni, a chat meg eleg szemlytelen...szal tenyleg alig erintekezek az otthoniakkal. De most a tettek mezejere leptem, kertem kolcson gepet, szerencsere tobben is ajanlottak, es igy gyakrabban leszek elerheto. Atlagba 9 orakat dolgozunk, sokat kell futkosni, nehezet cipelni, igy altalaban estere mar kipurcanunk teljesen. 6-7 orat alszunk naponta, ennyivel nehez birni ezt a melot. Ma este pl. fel 10kor indul csak a busz a Walmart-ba, ami azt jelenti, hogy ejfelnel hamarabb megint nem kerulunk agyba. Nekem szerencsere otthon se keserves a korankeles, de azert estere mar igencsak erzem a labaimat...

Poughkeepsie

Ez a neve annak a varosnak, ahol voltunk. Elegge szegeny kornyeknek mondanam, ahhoz kepest ahol most vagyunk...Nagyon sok fekete volt, de az igenytelenebb fajtabol. Meg kell allapitanom, hogy a fekete nok nagyon koverek. Nem csak olyan egeszsegesen husos, telt fenekuk van, hanem az a fel hegyomlas szeru...bar ezt nem csodalom, az a kaja, amit itt lehet kapni botrany. Minden mu, minden iztelen, minden genkezelt. Meg alig vagyok itt ket hete, de anyunak uzenem, hogy keszulhet szeptemberben gulyassal vagy lecsoval:D!!! Nah de vissza az eredeti temahoz. 9 korul erkeztunk meg, gyorsan reggeliztunk, aztan egeszen 4ig vasaroltunk...vettem par ruhat, nah jo be merem vallani: 4 darabot. Plusz egy rozsat a hajamba...,dehat tudjatok milyen vagyok:D. Ami a legjobb: sikerult megtalanom az I love Lucy sorozat ket evadat, igy gyorsan azt is megvettem 24 dollarert. Hasznaltam a dombornyomott bankkartyamat ma eloszor. A legfontosabb, hogy mukodott, a legfurcsabb pedig, hogy en magam huztam le es nem kertek pinkodot, ugyhogy neztem tagranyilt szemmekkel a penztaros nenire, kb. mint boci az uj kapura..., de aztan rajottem, hogy kesz, ennyi volt, vegeztem:D. Ezt a bevasarlokozpontot ugy kpezeljetek el, mint az Arkadot Magyarorszagon. A ruhak valamivel olcsobbak, de nem mondanam, hogy huh de sokkal. Viszont mindenki azt mondogatja, hogy nem szabad atszamolni a dolgokat forintba, ugyhogy most probalom megfogadni ezt a tanacsot:)!! Toltok fel nehany kepet a mai utrol, es a konkret munkahelyemrol is!!

2 nap roviden

Sok emlitesremelto nem tortent az elmult 2 napban. Dolgoztunk, tegnap elott este pedig jatszottunk: teniszeztunk, leghokiztunk, ping-pongoztunk. Tegnap volt egy kis osszejovetel azon a helyen, ahol eszunk. Mi csak porch-kent emelegetjuk, magyarra leforditva ez verandat jelent. Hulyeskedtunk, es probaltunk Magdival, Dorival es Dubierrel, a columbiai sraccal dulore jutni a szabadnapunk programjat illetoen. Eddig ugy nez ki, hogy 4-en vagy 5-en holnap ellatogatunk egy kozeli nagyvarosba. Setalunk a Hudson folyo menten, es vasarolunk. Ma este vegre mosodaba is eljutunk. A taborunk teruleten nincsen laundry, igy busszal atvisznek minket a kozeli varoskaba, hogy ott intezzuk el a mosast. Amugy ez mar nagyon idoszeruve valt, ugyanis alig van tiszta munkaruham. Tegnap atmentem az uszovizsgan. Apu! Buszke lehetsz ram, megis ert valamit az uszasoktatasom:D. Igy mar legalisan pancsolhatok a toban.:D Vicces volt nagyon, az egyik eletmento csaj vezenyelte, 4 eleg hosszu hosszt kellett usznunk, aztan 2 percig kellett lebegnunk a vizben.:D A fel banda kb. kipurcant utana tole.:D Tegnap amugyis izomlazunk volt a sok leghokitol. Szal most egy idore felfuggesztettuk Dorival a harcunk, hogy elbirjuk a sok tanyert, amit cipelnunk kell. Miutan atmentunk az uszoteszten nem sokat usztunk XD, inkabb napoztunk. Ma sajnos borongos az ido, ugyhogy delutan asszem alszom egyet. Pusziii Mindenkinek:)!

Anyunak :D

Draga Anyukam! Remelem otthon minden szep rendben van es nem uralkodott el a kaosz az en segito kezem nelkul XD.Itt minden szavadat at kellett ertekelnem es ra kellett jonnom, hogy nem vagyok abszolut rendetlen (marmint masokhoz kepest), sot...a Teodora szerint en nagyon is rendes vagyok, azt mondta, hogy majd ezt szivesen el is mondja Neked:). Mikor takaritanunk kellett, szerinte mar tul alapos is akartam lenni. En mondogattam neki, hogy sztem meg mit is kene csinalni...sztem mar tulbuzgonak is gondolt.:D Ezt az eszrevetelezesemet meg kellett Veled osztanom, igy mar biztos lehetsz benne, hogy jovo heten nem megyek haza:).Hianyoztok, remelem minden a legnagyobb rendben van otthon. Amugy jol erzem magam nagyon, szeretem a legkort ahol dolgozok, szeretem az embereket is, egy-ketto kivetelevel (oroszok). Tegnap erkezett egy uj magyar lany. Durva volt, ugyanis egyszercsak jobbra neztem...huh mondom ismeros arc, es akkor esett le, hogy o a Szep Andi, anglisztika masodik evfolyamos hallgato szinten Veszpremben. Kicsi a vilag. Most o kerult mellem otodiknek a szobaba. Hallgatag lany, nehezen baratkozik, sajat meglatasom szerint nem lesz egyszeru dolga itt igy. A tobbi magyarral tegnap megvicceltuk, ugyanis csak azt tudta, hogy en vagyok magyar. A tobbieket viszont ugy mutattam be neki, mint szlovakokat. A Ricsi ideiglenesen Ricska lett, Agota pedig Agata.XD Csak angolul beszeltunk egymas kozt es szegeny lany el is hitte, hogy egyedul en vagyok magyar. Pedig vele egyutt mar tizen vagyunk. Nagyon sok... Del korul szallingoztak a gyerekek a szuleikkel luxus autokkal. Nandit idezve joforman Magyarorszag evi GDP-je elgurult elottunk. A legujabb tipusu autokkal erkeztek. A pincer munkat illetoleg nem sokminden valtozott, a lanyok kis cukik, es eddig aranylag keves extra keressel fordultak hozzank. A kaja neha tok jooo, neha meg no comment, ki kell tapasztalni, hogy mi az ami finom vagy egyaltalan eheto. Ahogy emlitettem a lany oldalon szolgalok fel, most oten vagyunk ott pincerek. Az uj lany bekerult mosogatni, mig Teodora csatlakozott hozzank pinerkedni. Nekem is volt "szerencsem" tegnap mosogatni, undorito...olyan budos klor szagu voltam egesz nap. Orulok, hogy pincer lettem. A kisfonokom Alena is szeret engem, es meg van velem elgedve (legalabbis szerintem:). Sokat kell futkoznunk, sopornunk, pakolnunk, de meg mindig jobb, mint nehany szaz mosatlannal bajlodni.

Mazliiiii

Tegnap este volt orientacionk. Azaz mielott megerkeztek a gyerekek, tartottak egy tajekoztatast. Hogy vidamabba tegyek az egszet kaptunk sorsjegyeket, 3 ajandekot sorsoltak ki. Az egyik egy hosszu ujjas Scaticos polo volt, a masik egy Scaticos taska, es a 3. volt a legjobb ajandek: egy Scaticos pulcsiiiii. Miutan kihuztak az elso ketto szamot es nem nyertem, elkonyveltem, hogy nem is fogok mar. Am ekkor Jim, a chef, kihuzta az en sorsjegyem es enyem lett a pulcsiiiii. Mindenki irigykedett, ugyanis ilyet szerezni, csak ugy lehet ha sajat kontora rendelunk. Szal nagy mazlim volt...:D. Este mar az uj szobamban aludtam, sokkal baratsagosabb legkorben. A remek mar uton vannak, nem tudom pontosan, de vagy delben, vagy este fognak megerkezni. Mar nagyon izgatott mindenki. Innentol minden felgyorsul es felpezsdul. Megtoltik elettel a tabort. Az ido mutat nemi javulast, most eppen sut a nap, de azert egy hosszu ujjast meg mindig elbirunk magunkon.

A tegnapi tabortuz meg lett tarva, csak tuz nelkul XD...mivel esett az eso egesz nap. Daloltunk, jatszottunk, bemutatkoztunk, lenyegeben errol szolt az egesz. Mar nem bannam, ha lenne nemi valtozas az idoben, mert igy a legkozelebbi Walmart latogataskor be kell szereznem nehany hosszu nadragot, pedig erre nem akartam penzt kolteni. Ma koltozok a szlovakokhoz. Ott hagyom Oroszorszagot es udv Szlovakia:). Itt biztos, hogy jobban fogom magam erezni. Ugy dontottem, ha monotonok lesznek a napjaim, nem fogok minden nap irni, de azert 2 naponta igerem, hogy jelentkezek. Ma megtudtuk a beosztasunkat. A lany oldalon fogok felszolgalni. Felek toluk picit, hogy mi lesz ha nem ertem amit mondanak, mennyire fognak minket tisztelni...stb. Allitolag az amcsi gyerekek baromira el vannak kenyeztetve. Nem ismerik azt a szot, hogy nem. Ez a lany es fiu oldal dolog azert van mert bar "ketnemu" a tabor, de egyik nem sem erintkezhet a masikkal, meg tavolrol sem. Kulon hely van a lanyoknak is furdesre kijelolve a toban. Mindenbol ketto van, hogy veletlenul se talalkozzanak egymassal. Ha a gyerekek furdenek, nekunk csak egyreszes furdoruhaba szabad majd lenni a tonal, ami ugye nekem nincs is...szal akkor furdes kilove. Most lassan megyek vissza dolgozni. Hnaptol pedig megkezdodik a hajtas. Ahogy a fonokom, Jim mondana: "It is gonna be crazy". :D

3.nap

Megint a konyhan kezdtunk, aztan ujra elkuldtek minket takaritani. Most epp egy tornateremben kellett matracokat lemosni, majd pedig egy radio studiot kellett megszabaditanunk a pok ozontol. Eszmeletlen, hogy itt mennyi dolgot tudnak csinalni a gyerekek. Olyan szinten felszerelt ez a tabor... Az osszes sport kepviselteti magat, van kezmuves fahaz, keramia es meg sorolhatnam. Meg is fizetik ennek az arat, ugyanis mint megtudtam egy millio forintnak megfelelo penzt fizetnek a 8 itt eltoltott hetert. A munkam pincerkent eleg stresszes, meg soha nem csinaltam azelott ilyet, szal meg bele kell jonnom. A "fonokeim" szlovak lanyok es nagyon aranyosak. Segitenek ahol tudnak. Az oroszokat viszont nem csak en nem szeretem, mint kiderult. A tobbi lanynak is megvan a velemenyuk roluk. Tegnap voltunk ugye discoba. Annyira joooo volt. Ennyire nemzetkozi buliba meg sose voltam, de nagyon elveztem:). Vegig tancoltunk az egeszet, plusz mivel en elmultam 21, en elonyben voltam italok szempontjabol. Most is eleg keson ertunk haza, fel 1kor kerultunk csak agyba, igy a faradtsag is egyre jobban eluralkodik rajtam. Naponta 6 orakat alszok. A "draga" szobatarsaim sem tamogatjak az alvassal toltott oraim szamanak noveleset, mivel allandoan pofaznak...De ugy nez ki, hogy ma atkoltozok a szlovakok melle. Oket nagyon szeretem, plusz mivel munkatarsaim igy egy idobe kell kelnunk. Az oroszok mint takaritok dolgoznak, igy ok valamivel tovabb alhatnak. Ma elvileg vmi tabortuz szeru dolog lesz. De szakad az eso...szal meglatjuk.

2. nap

Elkezdodott a reggel, megteritettunk, felszolgaltunk, ettunk es elpakoltunk. Aztan Jim (a fonokom a konyhan) adott nekunk egy kis extra munkat megint. Most jol jartunk ugyanis ezt befejezven delutan mar nem kellett dolgoznunk. Napoztunk, labat logattunk. A toba nem lehet furdeni, ha nincsenek ott az eletmentok. Beosontam nehany olyan fahazba, ahol a gyerekek fognak lakni. Uristeeeeen, hogy ott mi van. Toltok majd fel rola kepet, de ugy kepzeljetek el, h akkora borondokben kuldtek le a ruhaikat, hogy siman bele tudnek en is fekudni...Csak es kizarolag uj ruhak vannak ott, a lanyoknal minden rozsaszin es baromi izleses. Amint viszont vege a tabornak minden olyan ruhat, amit itt hasznaltak kidobnak. Orult nagy pazarlas pedig orult nagy penzeket koltenek a cuccaikra is. Tenyleg minden a vadiuj es markas. 5 percen keresztul alig birtam felocsudni a csodalkozasbol. Este bowlingoztunk. Tetszett nagyon. Nekunk itt semmiert nem kell fizetnunk, a tabor all mindent. Mint kiderult ez amugy egy zsido tabor, talan azert is van itt annyi penz...Mielott esznek a gyerekfelugyelok mindig felallnak es par masodpercig csendben vannak, ezzel koszonik meg az etelt. Ma este megyunk tancolni, azaz discoba.:) yeeeeeeeee

Elso munkanap...

Pincer lettem. Durva.Ugyanis erre az allasra abszolut nem jelentkeztem es elvileg housekeeper-nek alkalmaztak, szoval az egy igazi meglepetes volt...Igazabol ugy gondolom, hogy ezzel a munkaval jobban jartam tarsasag szempontjabol, mivel igy csapatban dolgozok, takaritokent viszont ketten lettunk volna egesz nap. Viszont meg sosem csinaltam ilyen munkat, de bele lehet tanulni, par nap kerdese remelem. Haromnegyed 7-re kell reggelente mennem. Most meg minden laza, mert csak szombaton jonnek meg a gyerekek, utana kezdodik az igazi bolondok haza. Tegnap kaptunk egy kis extra munkat...takaritanunk kellett. Mi vagyunk az "ujak" itt, hat halmozzuk az elvezeteket alapon. Eszmeletlen amugy, hogy milyen pazarlas megy itt. Mindent dobalunk kifele, kajat, innivalot stb. Egy srac, aki karbantartokent dolgozik meselte, hogy nincs higito, egy ecsetet sem mosnak ki, naponta 10-15 db megy a kukaba es ez csak egy pelda. Faraszto volt a tegnapi napom nagyon. Este meg mentunk Walmartba. Anyu! Jo kislany voltam, csak 1 karorat es egy amcsis polot vettem:D!! Innen 11 korul ertunk haza, de addigra mar majdnem leszakadt a labam. Meg ezt a 6 ora csuszast sem szokta meg igazan a szervezetem. Az orosz szobatarsaimat utalom. Egy arva angol szot nem hallottam meg toluk. Emellett bunkok is. Viszont a tobbi magyar nagyon aranyos. Vannak meg itt lengyelek, szlovakok, venezuelaiak. Mindenki pozitivan probal a masikhoz allni (kiveve az oroszok). Ma este bowling a program. I can`t wait...:)

Megerkezes...

Nos a repuloutat nem taglalnam tulzottan, ugyanis semmi emlitesre melto nem tortent. A milanoi landolas utan mar mindenfele felelem nelkul ultem fel a New York-ba tarto repulore. A JFK-rol valo utunk Manhattanig nem volt teljesen zokkenomentes, ugyanis a metro halozatba picit belegabalyodtunk...de aztan mikor megerkeztunk a hostelhez mar hulla faradtak voltunk. Addigra mar tobb mint 24 oraja talpon voltam, mivel egy szemhunyast sem aludtam indulas elott (plusz elvesztettunk ugye 6 orat). Igy rogton bezuhantunk az agyba, amint becsekkoltunk. Ma delutan 2-kor jott ertunk a taborunk busza a hostel ele. Mi voltunk az utolso ide erkezo szemelyzet. Mint kiderult 9-en vagyunk magyarok itt, ami egyreszt tok szuper, masreszt viszont klikkesedes alakult ki. Mikor megerkeztunk nagyon baratsagosan fogadtak, volt a tiszteletunkre snack, mindenki kulon udvozolt. Viszont a nevem szinte senkinek sem ment. Voltam enriko, anike es meg sorolhatnam:D! Ma este barbecque volt, azaz hambureger...nem izlett:D. Holnap mar megkezdodik az elso munkanap, es mint kiderult a konyhaban fogok dolgozni, de meg semmi pontosat nem tudok. Az ido ma nagyon szuper volt, 28 fok korul. A szobatarsaim 3 orosz lany, eddig nagyon furik. Abszolut nem kommunikalnak, de remelem, hogy ez idovel valtozik. Holnap megyunk Wallmart-ba :D!

Egy nyaram Amerikában...

Azthiszem ez lesz a legtalálóbb címe a blogomnak, ugyanis most 2,5 hónapon keresztül itt próbálok beszámolni arról, ami velem fog történni a "nagy kaland" során az USA-ban. Legyőzve magamat és a saját félelmeimet is, tavaly októberben jelentkeztem egy programra, ami keretén belül most 2 hónapig egy gyerektáborban fogok dolgozni és durván fél hónapom lesz arra, hogy kiránduljak. Elsődleges úticél a tábori munka végeztével Florida. Majd jöhet szép sorban New York és a többi.:)Egyenlőre csak játszadozom a gondolattal, hogy tényleg eljutok ezekre a helyekre..., de hamarosan remélem valósággá válik:)! Június 18-án indul a mandula...remélem rendszeresen lesz alkalmam értesíteni Titeket, arról hogy hogyan is zajlik az életem ott kint.